Sajószöged KözségI önkormányzat

képviselő-testületének

6/2018. (V.02.) Önkormányzati rendelete

Sajószöged Község településképének védelméről

 

Sajószöged Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védeleméért felelősminiszter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, atelepülésfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdésében előírt partnerségi egyeztetésben a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 9/2017.(V.30.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

 

I.Fejezet

Általános rendelkezések

 

    1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

 

1. § E rendelet célja Sajószöged Község épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

 

    1. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

        1. Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladóméretű reklám.

        2. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor.

        3. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.

        4. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.

        5. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.

6. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.

7.Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülőlétesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza. Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztéséről a MSZ 20376-1 rendelkezik.

8. Takaró fásítás: Az építmények eltakarására szolgáló legalább három oldali fás növényzet.

9. Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.

10.Helyi védelmi terület: a község olyan összefüggő része, amelynek településszerkezete, történelmi jelentősége, vagy a területén nagy számban található védendő épületek okán védendő.

II. Fejezet

A helyi védelem

 

3. A helyi védelem célja

 

3. § (1) A helyi védelem célja Sajószöged község képe és történeti szempontjából meghatározó, - a hatályos műemlékvédelmi jogszabályok alapján nem védett, - épített értékek védelme, a község építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, a védett értékek fenntartása és jó karbantartottságuk biztosítása.

(2) A község épített értékei, - tulajdonformára való tekintet nélkül – a nemzeti közös kulturális kincs részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:

a) a különleges oltalmat igénylő, építészeti, építészettörténeti, községtörténeti szempontból védelemre érdemes épületek, épületegyüttesek, épített környezetek (továbbiakban együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése,

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentése, vagy megszűntetése.

 

4. A helyi védelem fajtái

 

4.§ (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.

(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt terület a Széchenyi István utca északi oldala, a déli oldal valamint a déli oldal és az Ady Endre utca közötti terület. (2. melléklet)

(4) Helyi egyedi védelem alatt állnak a 3. mellékletben felsorolt építmények.

 

5. A helyi védetté nyilvánítás, valamint megszüntetés szabályai

 

5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

  1. A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

  2. A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,

b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és

c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

  1. A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

  1. A védelem megszűnik, ha

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

  1. A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,

b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) a kezdeményezőket.

 

6.§ (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Sajószöged Községi Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe aranyozott.

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Sajószöged Községi Önkormányzat által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

 

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

 

7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

 

7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

 

 

8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

 

 

8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás

 

9. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,

c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,

d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.

(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt

a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy

b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.

 

 

10. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

  1. A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

  2. A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

  3. Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az Önkormányzat elengedi.

  4. Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati elismerést megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeni díjazással.

  5. A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

  1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

  2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

  3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.

 

 

III.Fejezet

A helyi védelem településképi követelményei

 

9. A helyi védelem alatt álló területre vonatkozó területi építészeti követelmények

 

11.§ (1) A helyi településképi védelem alatt álló területen (a továbbiakban: védett terület) lévő építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes falukép egységes megjelenését biztosító módon szükséges fenntartani, illetőleg kialakítani.

  1. A védett területeken a közterületek burkolását és berendezéseit – utcabútorok, kandeláberek, pavilonok, autóbuszvárók stb. ezek változtatását és az utcákon megjelenő hirdetéseket az épületek jellegéhez, az utca hangulatához igazodva, esztétikus kivitelben kell kialakítani.

  2. A védett területen a településre jellemző hagyományos kerítés – és kapuformák, jellegzetes melléképületek, építmények megtartására és tovább éltetésére kell törekedni.

 

 

 

10. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

 

12.§ (1) A helyi egyedi értékvédelem alatt álló építészeti értékek védelmére vonatkozó szabályok:

  1. Hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat, homlokzati díszítéseket.

  2. Az épületeket úgy kell bővíteni, átalakítani, helyreállítani, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

  3. A tervezett bővítés a régi épület formájával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban kell, hogy legyen.

  4. A védett épületek bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beállításával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.

  1. A helyi védett épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tetőfelújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők.

  2. A helyi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdetőberendezés nem helyezhető el.

  3. A helyi védelem alatt álló épület telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa, kő vagy sövény), vagy tégla vagy vakolt felülettel készüljön, illetve ezenkívül áttört, igényes fémkerítés kialakítású lehet.

  4. A védett épület közterületi homlokzatán fűtéskorszerűsítés esetén parapet gázfűtés szerelvényeinek elhelyezése nem engedélyezhető. Tilos továbbá kéményt külső falra vagy a fal mellé szerelve építeni.

  5. Parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton, ill. a tetőidom utcai síkján nem helyezhető el.

  6. Felújítás, bővítés, átalakítás, új épület létesítése során nem alkalmazható műanyag nyílászáró, fém garázskapu, hullámpala-, bitumenes zsindely tetőfedés;

  7. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű cserép - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

  8. A homlokzatfelújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

  9. Egy épülettömeg közterületről látható homlokzatának homlokzatszínezése egységes legyen.

 

13.§ Helyi védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

 

 

IV.Fejezet

A településképi szempontból meghatározó terület építészeti követelményei

 

 

11. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

 

14. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az e rendelet 1.melléklete szerinti településrészek területeit, azaz:

  1. a település belterülete,

  2. a település külterülete mezőgazdasági terület és erdőterület,

  3. a település külterület kertes mezőgazdasági terület.

 

15.§ (1) Az e rendelet 1. mellékletének a) pontjában lehatárolt meghatározó karakterű belterületi településrészen a településképet meghatározó építmények az alábbiak szerint alakíthatók ki:

  1. a fő- és mellékfunkció beépítés telepítési módja:

aa) Már beépített telken melléképületet a főépülethez hozzáépítve, vagy a főépület mögött, annak takarásában kell elhelyezni.

  1. utcafronti kerítés az alábbiak szerint alakítandó ki:

  1. A településen kialakult zárt kerítések védendők, felújítandók a lakóépület felújításával egy időben, a homlokzat színével megegyezően.

  2. A kedvező településkép megőrzése érdekében a meglévő épületek felújításakor történelmileg kialakult szárazkapuk, falazott kerítések megtartandók.

  3. Az utcai kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazandó.

  4. a telek határain épített kerítés saroktelkek esetében a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig lábazat feletti teljes felülete, áttört kialakítással alakítandó ki.

  1. A közlekedési célú közterületek az alábbiak szerint alakítandók ki:

  1. A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel kell ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

  2. A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel takarva kell kialakítani.

  3. Az utak mentén, a hol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, zöldfelületet kell kialakítani.

  4. Közterületi fásításakor, fasor kialakításakor a pótlásra előírt faj kiválasztása során jellemzően az 1. függelék szerinti helyben honos fajokat kell alkalmazni.

  5. A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel alakítandók ki.

  6. Új közterületi járdák építésénél vagy járdafelújításnál a csatlakozó felületek szintkülönbség nélkül, kapubehajtóban, kereszteződésben akadálymentes kialakítással építendők ki.

  7. Tartózkodni kell a településképet negatívan befolyásoló, a közterületen a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, egyéb természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy, oszlop engedély nélküli elhelyezésétől.

  1. A közterület zöldfelületei kialakításának szabályai:

  1. Közterületen fakivágás csak pótlással történhet, a kivágott fa 2-szeres törzsátmérőjével megegyező összátmérőjű fa telepítéssel.

  2. Az utcafásítás kifejlett állapotban összefüggő lombkoronát alkotó egyedekből létesítendő, kivéve az útkereszteződések látóháromszögeit, ahol 50 cm-nél alacsonyabb növényzet telepítendő.

  3. A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó –(parkoló) hely után 1 db nagy lombkoronát növelő környezettűrő, túlkoros lombhullató fa telepítésével oldandó meg, jellemzően az 1. függelék szerinti helyben honos fafajok alkalmazásával.

  4. A település belterületén fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazandók, jellemzően az 1. függelék szerinti fajok alkalmazásával.

 

 

 

 

12. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

 

16. § (1) Az e rendelet 1. mellékletének a) pontjában lehatárolt meghatározó karakterű belterületi településrész területén a településkép védelme érdekében építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:

1. Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületek fő tetőgerincvonala utcára merőleges lehet kivéve, ha az adott utcában 3-3 szomszédos telken illetve az utcaképben kialakult más épület elhelyezés jellemző.

2. A gazdasági területek kivételével, a település belterületén elhelyezendő, átépítésre kerülő épületek homlokzati felületeinek anyagai: tégla, kő, fa, üveg, vakolat lehet. Ez utóbbinál pasztellszínek alkalmazhatók, a rikító, a településképet zavaró színek nem használhatók.

3. A gazdasági területek kivételével, a település belterületén főépület esetében magastető tetőfedéseként az alábbi építőanyagok alkalmazhatók: hagyományos cserép, betoncserép (vörös-vörösesbarna, barna, zöld, antracit), korcolt lemezfedés (fém színekben), bitumenes zsindely ill. cserepes lemez, (vörös, vörösbarna, barna és sötétzöld színben).

4. A gazdasági területek kivételével, a település belterületén nem alkalmazható homlokzati anyagként fémlemez, tetőhéjazatként: hullámpala, szürke tónusú pala, műanyag hullámlemez, ipari fémlemezfedés, PVC szigetelés.

5. A település lakóterületén többszintes tetőterű épület nem létesíthető.

6. A lakóterületen a tetőidom és hajlásszög magastetős formában alakítható ki.

7. Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem használhatók.

  1. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű cserép - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

  2. Homlokzatfelújítás akkor végezhető, amennyiben az kiterjed a közterületről látható épülethomlokzat egészére.

  3. Látszó felületű gerendaház, rönkház nem építhető. Faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án alkalmazható.

  4. Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatornanem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

  5. A településközpont területének építési telkein az elő- és oldalkertekben pavilonok építése nem engedélyezhető.

  6. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: citromsárga, lila, neon színek stb.) használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

  7. A lakótelkek funkcionális terület-felhasználását a korábban kialakult, hagyományos lakóudvar - gazdasági udvar - házi kert elrendezés szerint kell kialakítani. A gazdasági udvart a lakóudvartól és a kerttől vizuálisan le kell választani (tömör kerítés, növényzettel befuttatott kerítés). Ezt olyan esetben még szigorúbban kell tartani, ahol a kertvégek közterületről láthatók, mert a melléképületek - (gazdasági udvar) látványa zavaró, településkép rontó lehet.

  8. Konténer építmény állandó jelleggel csak gazdasági területen helyezhető el. Egyéb területeken konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb két év időtartamra helyezhető el kizárólag felvonulási létesítmény céljával.

  9. Amennyiben az előkertben értékes fa, kút, illetve egyéb megőrzésre érdemes építmény áll, az előírt előkert méretétől eltérés lehetséges.

  10. Új épület elhelyezése esetén gépkocsi tároló vagy egyéb melléképület csak a főépülettel együtt tervezetten, azzal harmonizáló anyaghasználattal és kialakítással helyezhető el.

  11. A közterületen elhelyezhető közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával, az utcaképbe illeszkedő módon létesíthetők.

  12. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

  13. Az épület utcai homlokzatára látható helyre technológiai létesítmény (pl. klímaberendezés, szellőző stb.) nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető.

  14. Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el. Kivéve napelemcserép, amely a tető teljes felületén alkalmazható.

  15. A területen csak tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazandók, jellemzően az 1.sz. függelék szerinti fajok alkalmazásával.

 

17. § (1) Az 1. melléklet b) pontjában meghatározott, a település külterülete mezőgazdasági terület és erdőterületre vonatkozó előírások:

  1. Az épületek tájba illően, természetes anyagból, szabadon állóan helyezhetők el.

  2. Tömegformálásukban, anyaghasználatukban, építészeti kialakításukban a tájba illesztés szempontjainak és az illeszkedés szabályainak megfelelő az épületek helyezhetők el.

  3. Tájképvédelmi területen csak tájba illő épület helyezhető el.

  4. Az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín). Homlokzatokon (falburkolat, tető) a hagyományos építőanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) és vakolatokra jellemző színárnyalatok alkalmazhatók.

  5. A közhasználatra szánt erdő területén a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz, valamint a közjóléti rendeltetéshez szükséges műtárgyak azonos stílusú kialakítással, természetes anyagból készülhetnek.

  6. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását.

  7. A területen csak tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazandók, jellemzően a 1.függelék szerinti fajok alkalmazásával.

(2) Az 1.melléklet c) pontjában lehatárolt meghatározó karakterű külterület kertes mezőgazdasági területekre vonatkozó előírások:

  1. Az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín). Homlokzatokon (falburkolat, tető) a hagyományos építőanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) és vakolatokra jellemző színárnyalatok alkalmazhatók.

  2. A területen csak tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazandók, jellemzően a 1.függelék szerinti fajok alkalmazásával.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

V.Fejezet

Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata

 

 

13. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

 

18.§ (1) Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomásszabályzó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

  1. A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében, az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, továbbá a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy 12 m szabályozási szélességet el nem érőutcákban legalább egyoldali, 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

  2. A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

  3. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők. Kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetben az épületek homlokzatán, takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhetők el.

  4. A távközlési hálózatot létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

  5. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket lehetőleg közös oszlopsoron kell vezetni.

  6. A távközlési magasépítmény, adótorony, belterületen nem helyezhető el.

  7. Ökológiai hálózat övezetben lévő mezőgazdasági területeken nem helyezhető el újonnan

  1. nagyfeszültségű távvezeték,

  2. szélkerék, szélpark.

 

14. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

 

19.§ (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek:

  1. belterület,

  2. lakóépülettől 50 méteres távolságon belüli terület,

  3. védett, fokozottan védett természetvédelmi terület,

  4. ökológiai hálózat részét képező magterület,

  5. ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosó területe,

  6. tájképvédelmi terület,

  7. Natura 2000 terület.

 

 

(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas terültek:

  1. a meglévő antennatartó-szerkezeten,

  2. amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés, az a meglévő víztorony műtárgyon történhet,

  3. természetvédelem alatt nem álló mezőgazdasági területen.

(3) A szolgáltatók részére előírt lefedettség biztosításához és az előfizetés ellátásához szükséges infrastruktúra kiépítését elsősorban az (1) és (2) bekezdések alkalmazásával kell biztosítani.

 

 

VI.Fejezet

Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

 

 

15. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára, cégérre vonatkozó településképi követelmények

 

 

20.§ (1) Óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

(2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.

(3)A település területén csak a környezet arculatához illeszkedőhirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

  1. Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla, cégér vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez, arculata a reklámozott tevékenységre utaló, ahhoz igazodó legyen.

  2. Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

  3. Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m2-nél nagyobb.

  4. Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

  5. Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosának, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonosának a felszólítást követő 30 napon belül el kell távolítania. Felújítás után az e rendelet Településképi bejelentési eljárásának lefolytatását követően helyezhetők el.

 

 

21.§ (1) Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhető.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eltérések összesített időtartama egy naptári évben nem haladhatja meg a 12 naptári hetet.

 

 

16. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

 

22.§ (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

  1. Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

 

17. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

 

23.§ (1) Reklámot elhelyezni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Reklámrendelet) megengedett övezetekben csak az utasváró, kioszk, hirdetőoszlop teljes felületén, az információs vagy más célú berendezésen a reklámozás célú felületének 2/3-án lehet.

  1. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

  1. nem világító, hanem megvilágított kivitelben készülhetnek,

  2. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve

  3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

  1. Az Önkormányzat illetékességi területén elhelyezhető reklámhordozók száma a harmincat nem haladhatja meg.

 

18. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

 

 

24.§ (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.

  1. Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.

  2. Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

  3. Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.

 

 

 

 

 

 

 

 

VII.Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

 

19. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei

 

25. § (1) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

  1. A tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet (a továbbiakban Korm.R.)hatálya alá tartozó, „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik,

  2. az épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;

  3. az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez,

  4. a telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet,

  5. fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,

  6. közterületen vízáteresz építése, átépítése esetén

  7. új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

ga) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

gb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

 

  1. A tulajdonos felhívásra szakmai konzultációt kell lefolytatni abban az esetben, ha:

a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,

b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosa, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonos a felszólítást követő 30 napon belül nem távolította el.

  1. E rendeletben meghatározott illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatban főépítészi konzultáció kérhető.

 

 

20. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai

 

26.§ (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során tájékoztatást kell nyújtani az azt kérő számára az érintett telek beépítési lehetőségeiről. Amennyiben az építtető tervet készíttetett vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

(3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:

  1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

  2. teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,

  3. a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak,

  4. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

  5. összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

  6. a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,

  7. a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,

  8. a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,

  9. meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe

  10. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

 

 

VIII.Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

 

21. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

 

27. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

  1. új építmény építési engedélyezési eljárásakor,

  2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

 

127/A. § A Képviselő-testület a településkép védelméről szóló törvény 8. §-ban meghatározott önkormányzati hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

 

28. § A polgármester a véleményét a 27. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapítja.

 

22. A településképi véleményezés szempontjai

 

29. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

Vizsgálni kell:

  1. a településképi követelményeknek való megfelelést

  2. a közterület mentén az épület kialakításának (tömeg, tetőzet, homlokzat tagolása, nyílászárók kiosztása) módját és feltételeit,

  3. közterületen folytatott építési tevékenység esetén a közterület burkolatának, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

 

 

23. A településképi véleményezési eljárás szabályai

 

30.§ A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet 4. mellékletnek megfelelően kell benyújtani.

 

 

 

 

IX.Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

 

24. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

 

31. § A településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le.

 

32. § Településképi bejelentési eljárást meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.

 

33. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

 

25. A településképi bejelentési eljárás szabályai

 

34. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma,

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) a b) pont szerinti előírások eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak,

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.

 

35. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az 5. melléklet tartalmazza. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.

 

X.Fejezet

A településképi kötelezés

 

26. A településképi követelmények megszegésének esetei

 

36. § Településképi követelmény megszegésének minősül az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint a 25-35. §-ban felsorolt településkép-érvényesítő eszközök szerinti kötelezettség

  1. elmulasztása,

  2. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,

  3. alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.

 

27. A településképi kötelezési eljárás szabályai

 

37.§ (1) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben felhívja az ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre.

  1. Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.

  2. A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.

  3. A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz.

 

 

28. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

 

38.§ (1) A Polgármester a 37.§ (4) bekezdés szerinti döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.

  1. A településkép-védelmi bírság összege 50.000,- forinttól 1.000.000,- forintig terjedhet és a kötelezettség végre nem hajtása esetén ismételten is kiszabható.

(3) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

  1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

  2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

  3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

  4. a jogsértő állapot időtartamát,

  5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

  6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

  7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

 

29. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

 

39.§ (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell közölni a bírsággal sújtott érintettnek.

 

  1. A településképi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történik.

XI.Fejezet

Záró rendelkezések

30. Hatályba léptető rendelkezések

40. § E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

31. Hatályon kívül helyező rendelkezések

41.§ (1) Hatályát veszti Sajószöged Község Önkormányzatának a helyi építészeti örökség védelméről szóló a 7/2016. (IV.20.) rendelete.

(2) Hatályát veszti Sajószöged Község Önkormányzatának A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 15/2017. (XI.07.) rendelete.

(3) Hatályát veszti Sajószöged Község Önkormányzatának a Helyi Építési Szabályzatról szóló a 10/2013. (VII.30.) önkormányzati rendelet

  1. 2.§ (4)-(6) bekezdése,

  2. 3.§ (4) bekezdése,

  3. 4.§ (2) bekezdése,

  4. 5.§ (1) és (2) bekezdése,

  5. 7.§ (1) és (4)-(6) bekezdése,

  6. 8.§ (1) bekezdése,

  7. 9.§ (1)-(5) és (7) bekezdése,

  8. 14.§ (2) és (3) bekezdése,

  9. 16.§ (10) bekezdése,

  10. 19.§ (3) bekezdése,

  11. 20.§ (2). bekezdése,

  12. 21.§- a,

  13. 22.§ (8) bekezdése,

  14. 30.§ (6) bekezdése,

  15. 44.§ (2) bekezdése,

  16. 51.§ (3) bekezdése,

  17. 54.§ (4) bekezdése,

  18. 2.melléklete.

 

 

…………………………………………… ……………………………………

dr. Gulyás Mihály dr. Boros István
polgármester címzetes főjegyző

 

 

Kihirdetési záradék:

Kihirdetve: 2018. május 02.

 

Sajószöged, 2018. május 02.

 

 

dr. Boros István

címzetes főjegyző

 

 

1 Módosította a 14/2021.(XI.03.) önkormányzati rendelet hatályos 2021.XI.04-től.

 

1. melléklet a 6/2018.(V.02.) önkormányzati rendelethez

A településkép, tájkép - meghatározó területeinek lehatárolása

Sajószöged Község teljes közigazgatási területének településképet meghatározó területei:

  1. a település belterülete,

  2. a település külterülete mezőgazdasági terület és erdő,

  3. a település külterület kertes mezőgazdasági terület.

 

 

 

2.melléklet a 6/2018.(V.02.) önkormányzati rendelethez

Helyi védelem alá helyezett terület

 

 

3.melléklet a 6/2018.(V.02.) önkormányzati rendelethez

 

Helyi építészeti értékek – helyi egyedi védelem:

 

Helyi védettségű építmények:

4. melléklet a 6/2018.(V.02.) önkormányzati rendelethez

 

SAJÓSZÖGED KÖZSÉG POLGÁRMESTERE

SAJÓSZÖGED

Településképi véleményezés

 

K É R E L E M

1. Az építtető neve, lakcíme:

(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)

….…………………………………………………………………………………………………………

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

......................................................................................................................................

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

...........................................................................................................................................................

4. Az ingatlan adatai:

A telek területe: …………………………..

A telek HÉSZ szerinti építési övezeti besorolása: …………………..………………………

5. Az épület bruttó beépített alapterülete:

……………………………….……………………..…………….

6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

……………………………………………………………….. …………………….

7. A kérelemhez csatolt mellékletek:

építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld

építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db

egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld

egyéb okirat …………………………………………………………………………………………………

Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.

Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap

.................................................................

aláírás (kérelmező)

5. melléklet a 6/2018.(V.02.) önkormányzati rendelethez


SAJÓSZÖGED KÖZSÉG POLGÁRMESTERE

SAJÓSZÖGED

A Településképi bejelentési

K É R E L E M


1. Az építtető neve, lakcíme:

(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)

….……………………………………………………………………………………………………

2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:

Magyarsarlós............................................................................................................................................

3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:

...........................................................................................................................................................

4. Az ingatlan adatai:

A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: …………………..………………………

5. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:

……………………………………………………………….. ……………………………………

6. A kérelemhez csatolt mellékletek:

építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld

építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db

egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld

egyéb okirat ………………………………………………………………………………………………………….

Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjenek.

Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap


.................................................................

aláírás (kérelmező)

1.függelék

 

Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

 

Lombos fafajok

tudományos (latin) elnevezés

magyar elnevezés

Acer campestre

mezei juhar

Acer platanoides

korai juhar

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar, jávorfa

Acer tataricum

tatár juhar, feketegyűrű juhar

Alnus glutinosa (allergén)

enyves éger, mézgás éger, berekfa

Alnus incana

hamvas éger

Betula pendula (allergén)

közönséges nyír, bibircses nyír

Betula pubescens

szőrös nyír, pelyhes nyír

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Cerasus avium (Prunus avium)

vadcseresznye, madárcseresznye

Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb)

sarjmeggy, török meggy

Fagus sylvatica

közönséges bükk

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

magyar kőris

Fraxinus excelsior

magas kőris

Fraxinus ornus

virágos kőris, mannakőris

Juglans regia

közönséges dió

Malus sylvestris

vadalma

Padus avium

zelnicemeggy, májusfa

Populus alba *

fehér nyár, ezüst nyár

Populus canescens *

szürke nyár

Populus nigra *

fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár

Populus tremula

rezgő nyár

Pyrus pyraster

vadkörte, vackor

Quercus cerris

csertölgy, cserfa

Quercus petraea (Q. sessiliflora)

kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Quercus robur (Q. pedunculata)

kocsányos tölgy, mocsártölgy

Salix alba (allergén)

fehér fűz, ezüst fűz

Salix fragilis

törékeny fűz, csörege fűz

Sorbus aria

lisztes berkenye

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Sorbus domestica

házi berkenye, fojtóska

Sorbus torminalis

barkóca berkenye, barkócafa

Tilia cordata (T. parviflora)

kislevelű hárs

Tilia platyphyllos (T. grandifolia)

nagylevelű hárs

Ulmus glabra (U. montana, U. scabra)

hegyi szil

Ulmus laevis

vénic szil, lobogós szil, vénicfa

Ulmus minor (Ulmus campestris)

mezei szil, simalevelű mezei szil

 

Tűlevelű fajok (fenyők)

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Juniperus communis

közönséges boróka, gyalogfenyő

 

Lombos cserjék

tudományos (latin) név

magyar elnevezés

Colutea arborescens

pukkanó dudafürt

Cornus mas

húsos som

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

Crataegus laevigata (C. oxyacantha)

kétbibés galagonya

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Euonymus europaeus

csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Frangula alnus (Rhamnus frangula)

kutyabenge

Hippophae rhamnoides

homoktövis

Lonicera xylosteum

ükörke lonc, ükörke

Prunus spinosa

kökény

Rhamnus catharticus

varjútövis (benge)

Ribes uva-crispa

-

Rosa canina

gyepűrózsa

Salix caprea

kecskefűz

Salix cinerea

rekettyefűz, hamvas fűz

Salix purpurea

csigolyafűz

Salix viminalis

kosárkötő fűz

Sambucus nigra

fekete bodza

Sambucus racemosa**

fürtös bodza

Spirea salicifolia

fűzlevelű gyöngyvessző

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Viburnum lantana

ostorménfa

Viburnum opulus

kányabangita

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt

csak ** 500 m felett javasolható a telepítése

Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható.