SAJÓSZÖGED KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

10/2013.(VIII.30.)önkormányzati rendelete

SAJÓSZÖGED ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS

SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

Sajószöged Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6-7. pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a

1. BAZ. Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész
2. Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
3. Nemzeti Környezetügyi Intézet
4. Országos Vízügyi Igazgatóság
5. BAZ. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
6. BAZ. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
7. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala
8. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Polgári Repülési és Környezetvédelmi Osztály
9. BAZ. Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége
10. Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási Központ
12. Bükki Nemzeti Park Igazgatósága
14. BAZ. Megyei Kormányhivatal Földhivatala
15. BAZ. Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága
16. BAZ. Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága
17. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Vezetője
18. BAZ. Megyei Rendőr-főkapitányság
20. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitánysága
21. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala
22. Tiszaújváros, Nemesbikk, Hejőbába, Szakáld, Nagycsécs, Sajóörös, Girincs

Önkormányzatok véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya

 1.§ (1) A rendelet hatálya Sajószöged község közigazgatási területére terjed ki.

 (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen a vonatkozó hatályos jogszabályok előírásait az e rendeletben foglalt előírásokkal együtt kell alkalmazni.

 (3) A rendelet előírásait a közterület használatáról szóló önkormányzati rendelet és a helyi építészeti örökség védelméről szóló önkormányzati rendelet figyelembe vételével kell alkalmazni.

2. Közterület alakításra vonatkozó előírások

2.§ (1) A szabályozási terv kötelező szabályozási eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó szabályozási vonal.

(2) A szabályozási terven feltüntetett közterületek a közérdekből szükséges közterületeket tartalmazzák, melyek egyrészt a települési közélet tereit, a település működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges területeket, másrészt az egyes telkek közterületi kapcsolatait biztosítják.

(3) Új közterület az egész tömbre kiterjedő telekalakítási terv szerint hozható létre.

(4) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

(5) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel takarva kell kialakítani.

(6) Az épületek létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cégért, reklámtáblát, hirdetőtáblát, fényt adó reklámfelületet úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg. A fényt adó reklámeszköz más ingatlanokon, helyiségekben zavaró hatást nem kelthet.

3. Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

 3.§ 4(1) Az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb méretű telek is beépíthető, az egyéb övezeti előírások betartásával.

4 Módosította a 14/2016.(XI.08.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2016.11.23-tól.

(2) Amennyiben a lakásokhoz vagy településközponti vegyes terület rendeltetési egységekhez előírt gépjárműtárolók száma nem biztosítható, úgy az a közterület használatáról szóló önkormányzati rendeletben szabályozott módon közterületen is elhelyezhető.

(3) A településközpont vegyes és lakóterület építési övezeteiben jogszabály által kötelezően előírt parkolók számának megfelelő bruttó 30 m2/gépkocsi férőhelyet közlekedővel, épületen belül illetve terepszint alatt történő elhelyezés esetén nem kell beszámítani az egyes területek előírásaiban meghatározott szintterület sűrűségbe.

(4) Konténer építmény állandó jelleggel csak gazdasági területen helyezhető el. Egyéb területeken konténer, felvonulási építmény csak ideiglenes jelleggel, legfeljebb két év időtartamra helyezhető el kizárólag felvonulási létesítmények céljára.

4.§ (1) Az előkert mérete

  1. már beépült területeken az adott utcában, az érintett ingatlan környezetében legalább kettő – a mindenkori hatályos szabályoknak megfelelően épült és a földhivatali ingatlan nyilvántartásban feltüntetett – főépülethez igazodó (kialakult állapot),

  2. a többi területen 3,0, vagy 5,0 méter, ha az egyes övezeti előírások, vagy a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik.

(2) Amennyiben az a)-b) pontok szerinti előkertben értékes fa, kút illetve egyéb megőrzésre érdemes építmény áll, az előírt előkert méretétől eltérés lehetséges.

(3) Az elő- és oldalkert előírt legkisebb méretén belül nem lehet

  1. növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,

  2. tisztítómezővel ellátott oldó medencés műtárgy,

  3. árnyékszék,

  4. kemence, húsfüstölő,

  5. állatkifutó,

  6. trágyatároló, komposztáló,

  7. siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló.

(4) Az építési vonal – ha az egyes építési övezetek másként nem szabályozzák - az építési hely közterület felé eső határvonala. Új főépületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 60 %-a kötelezően az építési vonalra kell, hogy kerüljön.

(5) Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban legalább egy épületnek az utca felöli építési vonalon kell állnia.

5.§ (1) Új épület elhelyezése esetén gépkocsi tároló vagy egyéb melléképület csak a főépülettel együtt tervezetten, azzal harmonizáló anyaghasználattal és kialakítással helyezhető el.

(2) Már beépített telken melléképületet a főépülethez hozzáépítve, vagy a főépület mögött, annak takarásában szabad elhelyezni, az adott építési övezetre vonatkozó elő- oldal-, illetve hátsókert előírásainak megfelelően.

(3) Ahol a hátsókertben meglévő, ingatlan-nyilvántartási térképen feltüntetett melléképület áll, a szomszédos határos telken a hátsókertben is építhető melléképület a meglévővel azonos szélességben, annak takarásával.

6.§ (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén 18 m telekszélességig az épületet a telekhatártól 1 m-re kell elhelyezni. 18 m-t meghaladó telekszélesség esetén az épületet a telekhatártól legalább 1 m-re kell elhelyezni. Meglévő oldalhatáron álló épület esetében az építési hely határa az épület külső oldalfala.

(2) A minimális hátsókert mérete– az övezeti előírások eltérő rendelkezése hiányában – a tényleges építménymagasság, de minimum 6 méter, kivéve ha a hátsó telekszomszédnak a hátsó telekhatáron meglévő épülete van, ez esetben a meglévő épület hátsó falának letakarásával (a hátsókert mérete 0 m) megengedhető melléképület építése.

(3) Amennyiben oldalhatáron álló beépítési módba sorolt telektömböt határoló utcaszakaszon belül egyetlen olyan közbenső telek van, amely mellett mindkét oldalon ugyanabba az építési övezetbe sorolt saroktelkek találhatók, amelyeken a közbenső telek hátsókerti telekhatára vonalában lévő oldalsó telekhatártól 3,0 m-nél kisebb távolsággal elhelyezett (oldalhatáron álló) épületek vannak, akkor a közbenső telek hátsókertjének legkisebb mérete 3,0 m lehet, amennyiben az a tűzvédelmi szabályoknak is megfelel.

(4) Ha az építési övezet paramétereiben „K” – kialakult jelölés szerepel - a legkisebb kialakítható telekméretnél a „K” azt jelenti, hogy az építési övezet telke tovább nem osztható,

(5) A burkolt felületek nagyságát úgy kell megállapítani, hogy a legkisebb zöldfelület és a megengedett legnagyobb beépítettség jogszabályban szabályozott mértéke minden esetben teljesüljön.

(6) Önálló terepszint alatti építményként csak közműaknák, mélygarázsok, és a földdel borított pincék létesíthetők.

4. Építészeti előírások

7.§ (1) Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületek fő tetőgerinc vonala utcára merőleges legyen, kivéve ha az adott utcában 3-3 szomszédos telken illetve az utcaképben kialakult más épület elhelyezés jellemző.

(2) Közterületre néző épület homlokzatmagassága nem lehet nagyobb, mint az előírt építménymagasság + 1 m.

(3) Az építési övezeteknél meghatározott legnagyobb építménymagasság egyházi és kegyeleti épületek (templom, kápolna) tornyánál figyelmen kívül hagyható.

(4) A gazdasági területen kívül elhelyezendő, átépítésre kerülő épületek homlokzati felületeinek anyagai: tégla, kő, fa, üveg, vakolat lehet. Ez utóbbinál pasztellszíneket kell alkalmazni, kerülendő a rikító, a településképet zavaró színek használata.

(5) A beépítésre szánt területen főépület esetében magastető tetőfedéseként az alábbi építőanyagok alkalmazhatók: hagyományos cserép, betoncserép (vörös-vörösesbarna, barna, zöld, antracit), korcolt lemezfedés (fém színekben), bitumenes zsindely ill. cserepes lemez, (vörös, vörösbarna, barna és sötétzöld színben).

(6) A gazdasági területek kivételével nem alkalmazható homlokzati anyagként fémlemez, tetőhéjazatként: hullámpala, szürke tónusú pala, műanyag hullámlemez, ipari fémlemezfedés, PVC szigetelés.

8.§ (1)Lakóterületen többszintes tetőterű épület nem alakítható ki.

(2) A lakó- és vegyes építési övezetekben az építési telken, a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető melléképítmények: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy,hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),kerti építmény, és kizárólag a Gip övezetben legfeljebb 6,0 m magas szélkerék.

5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

9.§ (1) Távközlési magas építmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló reklámépítmény

    1. országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területeken,

    2. az ökológiai hálózat övezeteiben,

    3. közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken

    4. erdőterületeken,

nem létesíthető.

  1. A Különleges Mezőgazdasági üzemi területek kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem létesíthető.

  1. Külterületen levő fasorok, mezsgyék, védőerdősávok megőrzéséről gondoskodni kell.

  1. Külterületi fásítás, erdősítés esetén törekedni kell honos fafajok telepítésére, és honos erdőállományok kialakítására. Az inváziós fa- és cserjefajok alkalmazása kerülendő (ld. melléklet)

  1. Mezőgazdasági és erdőterületen a hagyományos történelmi tájkarakter védelme érdekében elsősorban a helyi építési hagyományoknak megfelelő tájbaillő épületek építhetők.

  1. A Sajó árterén az árvédelmi, az ökológiai és természetvédelmi, továbbá a tájképvédelmi érdekekkel összhangban gondoskodni kell a természetszerű erdőállományok megőrzéséről, a tájidegen erdőállományoknak honos erdőtársulásokra való fokozatos cseréjéről.

(7) A településkép védelme, a kedvező tájképi megjelenés elősegítése érdekében a település beépítésre szánt területein minden 12,5 m-nél magasabb, - a beépítésre nem szánt területein minden 6 m-nél magasabb elhelyezni kívánt torony- illetve oszlop-szerű építményre településképi látvány és sziluettvizsgálat (a tájban megjelenő építmény értékelésére tanulmány) készítendő.

6. Környezetvédelmi előírások

Levegő tisztaság védelem

10.§ (1) A megengedett környezetterhelési határértékeket a hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, és biztosítani kell, hogy azok határérték alatt maradjanak.

(2) A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén, ill. a meglevő utakon - ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi - háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.

7. Zajvédelem

11.§ (1) Zajt kibocsátó berendezés, telephely úgy létesíthető, hogy a tevékenység megkezdésének napjától kezdődően zajkibocsátása nem haladhatja meg a számára a környezetvédelmi hatóság által előírt zajkibocsátási határértéket.

(2) Meglévő közlekedési útvonalak melletti területeken megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolásával, illetve műszaki intézkedésekkel biztosítani kell az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(3) A zajterhelési határértéknek az épületek (épületrészek) külső környezeti zajtól védendő homlokzata előtt kell teljesülni.

(4) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzembe helyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.

(5) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.

(6)Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó létesítmény körül az illetékes hatóságok által meghatározott védőtávolság biztosítandó. A védőtávolságon belül lakó- és szállásépület, élelmiszertároló és feldolgozó, kereskedelmi- és vendéglátó-, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló épület és sportolási létesítmény, továbbá üzemi méretű állattartótelep nem létesíthető.

8. Hulladékgazdálkodás

12.§ (1) Kommunális hulladék, állati hulla, szippantott szennyvíz és szennyvíziszap csak az erre a célra létesített, hatósági engedéllyel rendelkező telepen, lerakóhelyen helyezhető el.

(2) Veszélyes hulladék az üzemek területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

(3) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

9. Vízminőségvédelem

13.§ (1) Élő vízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket meg kell szűntetni.

(2) Vízfolyások, csatornák mederrendezése csak természetbarát módon történhet, a partjuk mentén levő természeti területek, növényállományok károsítása nélkül.

(3) A gépkocsi parkolókat, a gazdasági területeken belül a rakodók és a szabadtéri tárolás területeit vízzáró burkolattal kell kialakítani, a csapadékvizek a csak olajfogón keresztül, ill. előkezelés után vezethetők a közcsatornába.

(4) A gyalogos felületek, sétányok burkolatát úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.

10. Zöldfelületek védelme

14.§(1) A gazdasági telken belül kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő növénytelepítést a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig meg kell valósítani, annak hiányában használatbavételi engedély nem adható ki. A növénytelepítés legalább 50 %-át háromszintes növényzettel kell megoldani. A fásítás kipusztult egyedeit folyamatosan, maximum két vegetációs időszak alatt pótolni kell.

(2) Minden közterületen kivágott fa esetén kötelező a kivágott fa 2-szeres törzsátmérőjével megegyező összátmérőjű fa telepítése.

(3) Az utcafásítást kifejlett állapotban összefüggő lombkoronát alkotó egyedekből kell létesíteni, kivéve az útkereszteződések látóháromszögeit, ahol 50 cm-nél magasabb növényzet nem telepíthető

(4) A védő zöldsávokat legalább 80 % borítottságú erdőterületként, cserjével vegyesen kell kialakítani.

(5) A zavaró hatású létesítményeknél a telken belül biztosítani szükséges a zavaró hatás gátlására alkalmas védő létesítmények elhelyezését.

(6) Kijelölésre kerültek az országos ökológiai hálózat elemei, megkülönböztetésre kerültek az ökológiai hálózat ökológiai folyosók, és puffer területük. Lehatárolásukat e rendelet függeléke tartalmazza.

  1. Országos jelentőségű természetvédelmi terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet .

  1. A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények nem helyezhetőek el.

11. A települési környezet védelme

15.§ (1) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására

(2) A település szennyező forrásait meg kell szüntetni.

(3) A még beépítetlen területeken a terület jelenlegi használatának megváltoztatásában érdekeltek terhére el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, azok anyagának megfelelő elhelyezését

12. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

16.§ (1) A település közigazgatási területén

a) Árvíz által veszélyeztetett területek,

b) Belvíz által veszélyeztetett területek,

c) Országos ökológiai hálózat (ökológiai folyosó)

találhatók.

(2) A Sajó-folyó partéleitől számított 10-10 m szélességű sávot szabadon kell hagyni a meder megköze­lítésére és az elvégzendő vízgazdálkodási -árvízvédelmi és karbantartási- szakfelada­tok ellátására.

(3) Külterületen a parti sávban csak gyepgazdálkodás megengedett.

  1. A nyílt ártéri területen, a hullámtéren és a töltés mentett oldali lábvonalától számított 110,0 m széles sávban tervezett létesítmények tervezésekor az illetékes vízügyi hatósággal egyeztetni szükséges, valamint a szakhatóság hozzájárulását meg kell szerezni.

  1. A külterületek hasznosítása során az esetleges vízkivételek, illetve vízvisszavezetések csak az élőmeder állandósításával, ill. torkolati műtárgy kialakításával a vízjogi engedélye alapján lehet.

  1. A Sajó-folyó kiépített árvízvédelmi töltésének a mentett oldali területsávja változó szélességben fakadóvizes területnek minősül.

  1. A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhetők ki.

(8) Az ökológiai folyosó övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(9) A (8) bekezdésben foglaltak esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(10) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

(11) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.

(12) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

13. Településképi kötelezések

17.§ (1) A  beültetési kötelezettség hatálya alá tartozó területeket a Szabályozási Tervben meghatározott területek.

(2) A beültetési kötelezettség hatálya alá tartozó területen biztosítani kell a telepítési sávban

a) gyümölcs- évagy más fafajokkal történő telepítést lakóterületen,

b) vegyes faállományú fásítást gazdasági területen,

c) gyepesítést.

(3) Az ültetést a terület használatbavétele előtt kell elvégezni figyelembe véve a kiültetési időszakokat.

14. Közművekre vonatkozó rendelkezések

18.§ (1) Építési telkek közművesítését – eltérő műszaki lehetőségek kivételével – közterületről kell megoldani.

(2) A műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára

a) kötelezően rá kell kötni,

b) a meglévő zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni.

  1. Új zárt rendszerű szennyvíztározó építésére engedély kiadni csak akkor lehet, ha a közcsatornára rákötés műszakilag nem lehetséges és ezt a jegyző igazolja.

  1. A zárt rendszerű egyedi szennyvíztároló használatba vételének a feltétele a vízzáróság hivatalos mérési dokumentumokkal történő igazolása.

19.§ (1) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, és szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.

(2) A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.

  1. A villamosenergia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

 

20.§ (1) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközépnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

21.§(1) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.

(2) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(3) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni.

Külterületen történő elhelyezés esetén az illetékes szervek egyetértő véleménye szükséges.

15. Az építés általános szabályai

22.§ (1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele

a) az övezetre előírt közműellátottság megléte,

b) a telek közútról, közterületről, vagy magánútról megközelíthetősége.

(2) Magánút legalább két telek megközelítésére bármely övezetben kijelölhető, melyet a telekalakítási eljárásban külön helyrajzi számon kell lejegyeztetni.

(3) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembehelyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.

(4)Valamennyi övezetben elhelyezhetők

  1. a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik,

  2. a köztárgyak,

  3. a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

  4. a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

  5. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők

(5) Az építmények elhelyezése az építési hely feleljen meg

  1. az övezetre vonatkozó jelen előírásoknak,

  2. az övezetre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,

  3. a levegőminőségi előírásoknak

(6) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.

(7) A „kismélységű” telkek beépítése:

a) A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és övezeti szabályokat is be kell tartani.

b) Kismélységű teleknek az a építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m –nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kismélységű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.

c) A „kismélységű ” telkekre vonatkozó külön előírások.

ca) Ha a kismélységű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, az előírt tűztávolságot be kell tartani.

cb) Ha a „kismélységű telek” vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

cc) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.

(8) Az épületek, építmények környezetének parkosítása kizárólag tájba illő, nem invázív őshonos növényekkel történhet.

(9) A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.

16. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

23.§ (1) A vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

(2) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a jogszabályoknak megfelelően a tűzcsap és a védendő építmények között 100 m-nél nagyobb távolság ne alakulhasson ki.

(3) A település vízellátó rendszerének korszerűsítése és bővítése során figyelembe kell venni a kialakítandó ipari területek magasabb tűzoltóvíz igényének biztosítását. A kialakítandó hálózat a várható mértékadó tűzszakasz méretek és a hálózat kapacitásának mértékében biztosítsa az ipari területek oltóvízellátását.

(4) Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy az a jogszabályoknak megfelelően biztosítsa a tűzoltóság vonulását. Az épületek, építmények, útszakaszok megközelíthetőségét és a tűzoltási felvonulási területet biztosítani kell.

(5) Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy az a jogszabályoknak is megfeleljen.

(6) Az árvízi helyzet, a felszíni csapadékvizek elvezetésére és a vízelvezető rendszerek fenntartására fokozott figyelmet kell fordítani.

(7) A biztosítani kell a légi és katasztrófa riasztás feltételeit.

  1. II. Fejezet

Terület-felhasználási egységek övezeti tagozódása

17. A település területének tagolása jogalkalmazási szempontból

24.§ (1) A település területe jogalkalmazási szempontból külterületre és belterületre van felosztva.

(2) A bel- és külterület jelenlegi és tervezett határát a szabályozási tervek tartalmazzák.

18. Szabályozási elemek

25.§ (1) Kötelező szabályozási elemek

a) a bel- és külterületek lehatárolása

b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek lehatárolása

c) az egyes területrészeken belül a közterületek és egyéb területek elkülönítése

d) a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területek

e) a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapítások,

f) az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területek, további építmények

g) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemei,

h) helyi értékvédelmi terület határa,

i) egyedi tájértékek.

(2) Az övezeti jellemzők

a) a kialakítható legkisebb telekterület mérete, 

b) a beépítési mód, 

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke, 

d) a megengedett legnagyobb építménymagasság, 

e) a beépítés feltételének közművesítettségének  mértéke, 

f) a zöldfelület legkisebb mértéke

g) környezetvédelmi határértékek 

h) a terepszint alatt elhelyezhető építmények. 

26.§ (1) A település területe építési szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre van felosztva.

(2) Beépítésre szánt területek övezetei

a) lakóterületek övezetei

aa) kertvárosias lakóterület övezete: Lke-1 jelű övezet, Lke-2 jelű övezet, Lke-3 jelű övezet

ab) falusias lakóterületek övezete: Lf-1 jelű övezet, Lf-2 jelű övezet

b) településközpont vegyes területek övezetei: Vt-1 jelű övezet, Vt-2 jelű övezet,

Vt-3 jelű övezet, Vt-4 jelű övezet, Vt-5 jelű övezet

c) gazdasági területek övezetei

ca) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: Gksz jelű övezet

cb) ipari gazdasági terület övezetei: Gip jelű övezet

d) üdülőterület övezetei: Üh jelű övezet hétvégiházas terület övezete

e) különleges beépítésre szánt területek övezetei

ea) mezőgazdasági üzemi területek: Kmg jelű övezet

eb) gyorsindítású gázturbinás hőerőmű transzformátor teleppel: Ke jelű övezet

ec)Sportpálya övezete: Ksp jelű övezet

dc)Temető területének övezete: Kt jelű övezet

(3) Beépítésre nem szánt területek övezetei

a) Közlekedési területek övezetei

aa)KÖu-2 jelű -országos főút övezete

ab)KÖu-3 jelű -országos mellékút övezete

ac)KÖu-4 jelű -országos települési gyűjtőút övezete

ad)KÖu-5 jelű -országos települési kiszolgáló út övezete

ae)KÖu-7 jelű –közterületi parkoló övezete

b) kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület övezete: KÖk - jelű övezet (vasút)

c) zöldterület övezete: Z kk jelű közkert övezete  

d) erdőterület övezete

da) E jelű erdő övezete

db) Eg jelű erdő övezete

dc) Evjelűvédelmi erdő övezete

dd) Ee jelű egészségügyi, szociális turisztikai erdő övezete

e) mezőgazdasági terület övezetei

ea) Má-I jelű általános mezőgazdasági terület övezete intenzív használattal

eb) Má-E jelű általános mezőgazdasági terület övezete extenzív használattal

ec) Má-Ix jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezete

intenzív használattal

ed) Má-Ex jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület övezete

extenzív használattal

  1. Mk jelű kertes mezőgazdasági területek övezete

  1. Vízgazdálkodási területek övezete    

fa) V-1 jelű övezet (Sajó-folyó, patak, csatorna, árok)

fb) V-2 jelű övezet (tó)

fc) V-3 jelű övezet (vízmű)

fc) V- 4 jelű övezet (árvédelmi töltés)

  1. Természetközeli terület övezete: Tk jelű övezet

19. Telekalakítás szabályai

27.§ (1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani. A telkek közlekedési területté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

(2) A beépítésre szánt terület céljára kijelölt telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészekből ki kell venni a közlekedésre szánt területeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

(3) Az építési telkek megközelítésére szolgáló magánút kialakításánál a közhasználatot a közterületekre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell biztosítani, és az ingatlan-nyilvántartásba a területet önálló helyrajzi számmal, út művelési ággal kell bejegyezni.

(4) A település belterületén új nyeles telek nem alakítható ki.

20. Az építési övezetek általános előírásai

28.§ 5(1)

(2) A zöldfelületek legkisebb arányát a rendelet -egyes övezeti előírásai alapján kell meghatározni.

(3) A természetes terepfelszínt 0,5 m-el meghaladó épület körüli feltöltés, ha az nem árvíz, vagy belvíz veszély elhárítását szolgálja nem engedhető meg.

(4) Terepszint alatti építmények mindegyike elhelyezhető a településben.

(5) Állattartó épület építésének tervezésénél és engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

21. Kialakult állapot

29.§ (1) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani

  1. kialakult tömbben akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét

  2. tömbbelső feltárás esetén akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét.

(2) Kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni és

  1. az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén

  2. az oldalkert mérete el kell hogy érje a min. 4 m-t,(de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet),

  3. a hátsókert mérete el kell, hogy érje a min. 6 m-t, (de ez esetben a max. építmény magasság 6,0 m lehet).

(4) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely hátsó vonalának mélysége

5 Hatályon kívül helyezte a 14/2016.(XI.08.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatálytalan 2016.11.23-tól.

  1. nem haladhatja meg a 40 m-t.

  2. az övezetre előírt telekmélységet,

c) az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értékét.

(5) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület hossza nem haladhatja meg

  1. az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építmény-magasság értékével csökkentett értékét,

  2. az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értékeit,

  3. a 20,0 m-es telekmélységet.

(6) A szabályozási terven a "helyi értékvédelmi " jelű területen az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 4,0 m-re csökkenthető, de ez esetben az építmény magassága nem haladhatja meg a 4,0 m-t.

 III. Fejezet

Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

22. A lakóterületre vonatkozó általános előírások

30.§ (1) A terv lakóterületei sajátos használatuk szerint kertvárosias (Lke) és falusias (Lf) lakóterületek.

(2) A lakóterületek beépítésének feltételei, új építéseknél területfelhasználástól és övezetektől függően

a) részleges, vagy teljes közművesítés,

b) levegőminőség, zajterhelés és egyéb környezetvédelmi terhelés ne érje el a hatályos jogszabályokban meghatározott határértéket.

(3) A lakóterületeken terepszint alatti építmények – a hatályos jogszabály szerint elő-, oldal és hátsó kertben elhelyezhető melléképítmények kivételével - csak a telkek „építési helyein" helyezhetők el. Az épületek alatt alagsor, pinceszint létesíthető. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet. Magas talajvíz esetén talajvíz-nyomás elleni szigetelés szükséges.

1(4) Falusias lakóterületen legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, kertvárosias lakóterületeken legfeljebb négylakásos lakóépület helyezhető el.

1 Módosította a 11/2016.(VII.12.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályos 2016.09.02-tól.

(5) Állattartásra szolgáló épületek, helyiségek, és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél a védőtávolságokat és más építési feltételeket az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet határozza meg. Az állattartó épületek épületmagassága max. 4,5 m.

(6) A lakótelkek funkcionális terület-felhasználását a korábban kialakult, hagyományos lakóudvar - gazdasági udvar - házi kert elrendezés szerint kell kialakítani. A gazdasági udvart a lakóudvartól és a kerttől vizuálisan le kell választani (tömör kerítés, növényzettel befuttatott kerítés). Ezt olyan esetben még szigorúbban kell tartani, ahol a kertvégek közterületről láthatók, mert a melléképületek - (gazdasági udvar) látványa zavaró, településkép rontó lehet.

(7) A lakóépületek és melléképületek között a beépítési oldalon 6,0 m távolságot kell tartani, vagy azokat közvetlenül hozzáépíteni.

Ez utóbbi esetben a lakóháztól számított 6,0 m-en belül állattartási célokat szolgáló melléképület nem lehet.

  1. A helyben szokásos melléképületek a járműtároló, nyári konyha, mosókonyha, szárító, tároló építmények (tüzelőanyag-, mezőgazdasági tárolás) állattartás építményei, kisipari műhely, kiskereskedelmi üzlet, pavilon, kazánház.

  1. Az építési telkek területén, ahol a villamosenergia távvezeték védőterülete nem biztosítható, ott a villamosenergia távvezeték közterületre történő kihelyezéséről gondoskodni kell.

23. A kertvárosi lakóterület övezeteire vonatkozó előírások (Lke)

31.§ (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető

a) legfeljebb négylakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.

(2) A kertvárosias lakóterületen kivételesen elhelyezhető

a) legfeljebb hatlakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

c) sportépítmény,

d) üzemanyagtöltő,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(3) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el

a) szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

b) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

32.§ (1) A kertvárosias lakóterületek funkcionális zónákra tagolódnak

(2) Lakó- és gazdasági udvar zónában

  1. az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el,

  2. az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül melléképület csak a főépülettel egybe építve létesíthető.

  3. az állattartó melléképület esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

(3) Gazdasági és kert zóna az utcai telekhatártól 20 métertől 40 m-ig számítandó zóna.

(4) A melléképületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

  1. Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető.

  2. Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.

  3. 40 m-nél rövidebb telken a min. 6,0 m hátsókertet biztosítani kell.

33.§ (1) A kertvárosias lakóterületek beépítésének feltételei, új épület esetén

a) teljes közművesítés (zárt szelvényű csapadékvíz csatorna és vezetékes gázellátás kivételével) és a

b) levegőminőség, zajterhelés és egyéb környezetvédelmi terhelés maradjon a hatályos jogszabályokban meghatározott határértékek alatt.

(2) A kertvárosias lakóterület övezetei: Lke-1 jelű övezet, Lke-2 jelű övezet, Lke-3 jelű övezet.

(3) Az „Lke” övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza.

 

24. A falusias lakóterület övezeteire vonatkozó előírások (Lf)

34.§ (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely szolgáltató épület,

e) kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g) sportépítmény.

(2) Üzemanyagtöltő elhelyezése tilos.

(3) A falusias lakóterületen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény is.

35.§ (1) A falusias lakóterületek funkcionális zónákra tagolódnak.

(2) Lakó és gazdasági udvar zónában

    1. az utcai telekhatártól számított 15 méteren belül melléképület nem helyezhető el,

    2. az utcai telekhatártól számított 20 méteren belül a melléképület csak főépülettel egybeépítve létesíthető,

    1. az állattartó melléképületek esetében az állattartó épületre vonatkozó védőtávolságok betartandók.

(3) Gazdasági és kert zóna az utcai telekhatártól számított 20 métertől 40 méterig terjedő zóna.

(4) A melléképületek a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra melléképület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.

(5) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túl a telekrész nem beépíthető.

(6) Lakófunkció a zónában önállóan nem helyezhető el, csak a lakó és gazdasági udvar zónájához kapcsolódva, onnan átnyúlva.

(7) A falusias lakóterület övezetei: Lf-1 jelű övezet, Lf-2 jelű övezet

(8) A falusias lakóterületeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni, amennyiben még nem épültek ki a közművek.

(9) A beépítés feltételei új épület esetén

  1. a villamos energia,

  2. az ivóvíz,

  3. a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,

  4. a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedhető;

  5. levegőminőség, zajterhelés és egyéb környezetvédelmi terhelés maradjon a hatályos jogszabályokban meghatározott határértékek alatt.

(10) Az „Lf” övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet 2. táblázata szerint tartalmazza.

25. Településközpont terület övezeteire vonatkozó általános előírások (Vt)

36.§ (1) A településközpont vegyes területen elhelyezhető

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény,

g) parkolóház, üzemanyagtöltő.

(2) A településközpont vegyes területen kivételesen elhelyezhető

a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület,

b) termelő kertészeti építmény.

(3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) A településközpont vegyes terület övezeteinek beépítésének feltétele, új intézmény építése esetén

  1. teljes közművesítés (zárt szelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével) és a

  2. levegőminőség, zajterhelés és egyéb környezetvédelmi terhelés maradjon a hatályos jogszabályokban meghatározott határértékek alatt.

(5) A településközpont terület építési telkein az elő- és oldalkertekben pavilonok és önálló építményként 2 m2 felületet meghaladó reklámtábla építése nem engedélyezhető, és nem engedélyezhető 2 m2 felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés.

(6) A településközpont területeken terepszint alatti építmények - az elő-, oldal és hátsó kertben elhelyezhető hatályos jogszabály szerinti melléképítmények kivételével - csak a telkek „építési helyein" helyezhetők el. Az épületek alatt pinceszint létesíthető. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet. Magas talajvíz esetén talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.

37.§ (1)Az előkertek mélysége, a hátsókertek legkisebb mélysége a hatályos jogszabályok, szabályozási terv ésHÉSZ szerint.

(2) A településközpont vegyes területek övezetei: Vt-1 jelű övezet, Vt-2 jelű övezet,

Vt-3 jelű övezet, Vt-4 jelű övezet, Vt-5 jelű övezet

(3)A „Vt” övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet 3. táblázata tartalmazza.

26. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)

38.§ (1) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) igazgatási, egyéb irodaépület,

d) parkolóház, üzemanyagtöltő,

e) sportépítmény.

f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g) egyéb közösségi szórakoztató épület.

(2) Az övezetben az alábbi tevékenységi körök nem helyezhetők el

  1. alapanyag, üzemanyag ügynöki nagykereskedelem,

  2. élőállat nagykereskedelem,

  3. nyers-félkész bőr nagykereskedelem,

  4. fém-, érc, nagykereskedelem,

  5. vasárú szerelvény nagykereskedelem,

  6. hulladék nagykereskedelem.

(3) Az övezetbe elhelyezhető

a) gazdasági építmények

  1. átrakó építmény, mérlegház,

ab) üzletház,

ac) raktár,

ad) szociális helység építménye,

ae) üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény,

af) terület ellátó alapfokú intézmény,

ag) termékvezeték,

ah) üzemanyagtöltő.

b) melléképítmények

ba) garázs,

  1. kirakat szekrény,

bc) tüzelőanyag tároló,

bd) kazánház.

c) terepszint alatti építmények (talajmechanikai szakvélemény alapján)

ca) süllyesztett rakodó,

cb) mérlegház,

  1. technológiai és üzemelés-közbiztonsági célú pincehelyiség.

(4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni, amennyiben a szükséges közművek még nem épültek ki.

(5) A beépítés feltételei, új épület esetén

a) a villamos energia,

b) az ivóvíz,

  1. a közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással,

  2. a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal, vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is történhet;

  3. levegőminőség, zajterhelés és egyéb környezetvédelmi terhelés maradjon a hatályos jogszabályokban meghatározott határértékek alatt.

(6) A Gksz. övezetre vonatkozó értékeket az 1. mellélet 4. táblázata tartalmazza.

27. Az ipari gazdasági területek általános előírásai (Gip)

39.§ (1) Az ipari terület a településen egyéb ipari terület is lehet.

(2) A jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes, bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.

(3) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(4) Az ipari gazdasági területen - a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület kivételével - kivételesen elhelyezhető

a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

28. Az egyéb ipari terület övezete

40.§ (1) Az egyéb ipari terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az alábbi tevékenységek nem engedhetők meg

  1. akkumulátorgyártás

  2. ércdúsító

  3. bányaüzem

  4. lőporgyártás

  5. atomenergiai létesítmény

  6. izotóp labor

  7. veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem

  8. fehérje-feldolgozó üzem

  9. zsírfeldolgozó üzem

  10. azbesztgyártás

  11. cellulózgyártás

  12. grafitgyártás

  13. foszgéngyártás

  14. gyógyszergyártás

  15. kokszoló mű

  16. vörösiszap tároló

  17. zagytér

  18. veszélyes hulladéklerakó

(3) Az ipari gazdasági területeket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni, amennyiben a szükséges közművek még nem épültek ki

  1. Beépítésének feltétele új épület esetén

  1. részleges közművesítés (energia vízellátás, szennyvízelvezetés korszerű alternatív műszaki megoldással is történhet) és a

  2. levegőminőség, zajterhelés és egyéb környezetvédelmi terhelés maradjon alatta a hatályos jogszabályokban meghatározott határértékek alatt.

(5) Az ipari - gazdasági területek terepszint alatti építmények - az elő-, oldal és hátsó kertbe elhelyezhető melléképítmények kivételével - csak a telkek „építési helyein" helyezhetők el. Az épületek alatt pinceszint létesíthető. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet. Magas talajvíz esetén a talajvíznyomás elleni szigetelés szükséges.

(6) A „Gip” övezetre vonatkozó értékeket az 1. mellélet 5. táblázata tartalmazza.

29. Hétvégi házas üdülőterületek (Üh)

41.§ (1) A hétvégi házas területen elsősorban a 4,5 m beépítési magasságot meg nem haladó, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek helyezhetők el.

(2) A hétvégi házas területen az üdülőegységeket csoportos formában is elhelyezhetők.

(3) A helyi építési szabályzatban megengedhető olyan építmények elhelyezése, amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak és azt szolgálják, valamint sportépítmények elhelyezése is.

(4) A hétvégi házas területen közösségi szórakoztató épület nem helyezhető el.

(5) A hétvégiházas üdülőterületek beépítésének feltételei, új épület esetén

a) teljes közművesítés (zárt szelvényű csapadékvíz elvezetés és vezetékes gázellátás kivételével)

b) levegőminőség, zajterhelés és egyéb környezetvédelmi terhelés maradjon alatta a hatályos jogszabályokban meghatározott határértékek alatt .

(6) Az „Üh” övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet 6. táblázata tartalmazza.

30. Különleges beépítésre szánt területek (K)

42.§ (1) Különleges beépítésre szánt területek

  1. Kmg - mezőgazdasági üzemi területek övezete,

  2. Ke - gyorsindítású gázturbinás hőerőmű övezete transzformátor teleppel,

c) Ksp - sporpálya területének övezete,

d) Kt - jelűtemető területének övezete.

(2) A különleges beépítésre szánt területek beépítésének feltételei, új épület esetén

a) legalább részleges közművesítés (energia vízellátás, szennyvízelvezetés korszerű alternatív műszaki megoldással is történhet) és a b)levegőminőség, zajterhelés és egyéb környezetvédelmi terhelés maradjon a hatályos jogszabályokban meghatározott határértékek alatt.

(3) Az övezetben a rendeltetéshez, működéshez szükséges épületek és építmények, helyezhetők el.

(4) A „K” övezetre vonatkozó értékeket az 1. mellélet 7.táblázat tartalmazza.

IV.Fejezet

Beépítésre nem szánt területek előírása

31. Közlekedési területek övezetei (KÖu; KÖk)

43.§ (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.

(2) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a hatályos jogszabályban előírtak szerint szabad.

(3) A (2) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység - a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével.

(4) A közlekedési területen elhelyezhetők a közlekedést kiszolgáló:

  1. közlekedési építmények,

  2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

  3. igazgatási épület,

  4. gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

  1. A   közúti közlekedési terület övezetei

  1. KÖu-2 jelű -országos főút övezete

  2. KÖu-3 jelű -országos mellékút övezete

  3. KÖu-4 jelű -országos települési gyűjtőút övezete

  4. KÖu-5 jelű -országos települési kiszolgáló út övezete

  5. KÖu-7 jelű –közterületi parkoló övezete

44.§ (1) Szabályozási szélességek

  1. országos főút: KÖu-2 jelű övezet

  1. a 35-ös főközlekedési út jelenlegi átkelési szakasza (Ady Endre utca), változó szélességű, a kialakult állapot miatt.

ab) a tervezett új 35-ös főút új nyomvonalon, a belterülettől D-re kerül elhelyezésre, így a jelenlegi 35-ös főút forgalmi helyzete, szerepköre megváltozik.

b) országos mellékutak: KÖu-3 jelűövezet

ba) Sajószöged - Sajóörös (36107) átkelési szakasza Ady utca, min. 18,0 m szabályozási szélesség

  1. Sajószöged - Hejőbába 3311-es átkelési szakasza Bábai utca) 18,0 m szabályozási szélesség

c.) helyi gyűjtőutak KÖu-4 jelűövezet, a gyűjtőutak 22,0 m, 18,0 m, 16,0 m szabályozási szélességgel alakítandók ki.

d.) kiszolgáló utak KÖu-5 jelűövezet, 10,0 m, 12,0 m, 14,0 m, 16,0 m, szabályozási szélesség

e.) parkoló KÖu-7 jelű övezet.

(2) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó (parkoló) helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db várakozó –(parkoló) hely után 1 db nagy lombkoronát növelő környezettűrő, túlkoros lombhullató fa telepítésével kell megoldani.

(3) Kötött pályás közlekedési terület KÖk jelű övezet előírásai:

a) A vasúti közlekedési terület övezetében más jogszabályi előírás hiányában

10 m szélességű építési területet kell biztosítani.

  1. A vasút védőtávolságán belül új beépítésre szánt terület, vagy új építményeket elhelyezni csak a település katasztrófavédelmi besorolásánál és a veszélyeztető hatásnak a figyelembevételével lehet

32. Zöldterület övezetei (Z)

45.§ (1) Az övezetben épület legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal helyezhető el.

(2) Az egyes zöldterületek legkisebb zöldfelületi aránya, valamint megengedett legnagyobb beépítettségének mértéke közkert esetében

a) a megengedett legnagyobb beépítettség 3%,

b) a legkisebb zöldfelület 60%.

(3) Új közkert létesítése, rekonstrukciója csak kertépítészeti terv, vagy kertészeti szakvéle­mény alapján történhet.

33. Erdőterületek

46.§ (1) Az erdők elsődleges rendeltetését és az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság határozza meg.

(2) A településen gazdasági (Eg), védelmi (Ev), egészségügyi, szociális, turisztikai célú (Ee) erdők övezete található.

34.Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezete (Eg)

47.§ Elsődlegesen gazdálkodás céljára szolgáló terület. A területen az erdő és a vadgazdálkodáshoz kapcsolódó üzemi épületek 0,5%os maximális beépíthetőségig helyezhetők el.

35. Védelmi rendeltetésű erdőterület övezete (Ev)

48.§ (1) A védelmi rendeltetésű erdőben épületet elhelyezni nem lehet.

(2) A védelmi célú erdőterületen az övezeti előírások és a hatályos jogszabályi előírások betartása mellett elhelyezhetők egyes műtárgyak:

a)a terület felhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű- várakozóhelyek,

b) közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

  1. nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

  2. geodéziai, turisztikai jelek,

  3. köztárgyak,

  4. nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

  5. kutatás és az ismeretterjesztés létesítményei

  6. vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények.

36. Egészségügyi-turisztikai erdő (Ee)

49.§ (1) A turisztikai, azaz közhasználatra szánt erdő területén közjóléti rendeltetésű műtárgyak és a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges műtárgyak helyezhetők el.

(2) Csak olyan – a természetvédelmi és erdészeti hatóság által engedélyezett – szabadidő eltöltését, sportolást, játékot, pihenést szolgáló létesítmények helyezhetők el, melyek az erdőt rendeltetése betöltésében károsan nem befolyásolják (erdei tornapálya, kerékpárút, turistaút, pihenő-hely, esőbeálló, sétautak, sétányok; azonos stílusú, természetes anyagú parkbútorok (padok, hulladékgyűjtők stb),

(3) Erdőterületen épületek, építmények, új funkciók elhelyezése csak az erdészeti hatóság jóváhagyásával történhet.

37. Mezőgazdasági területek általános előírásai

50.§ (1) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik

  1. Általános mezőgazdasági területek intenzív gazdálkodással Má-I (szántó)

  2. Általános mezőgazdasági területek extenzív gazdálkodással Má-E (gyep, legelő)

  3. Korlátozott használatú mezőgazdasági területek Má-Ix (szántó) és Má-Ex (rét, legelő) övezetek

  4. Kertes mezőgazdasági területek övezetei: Mk

38. Általános mezőgazdasági terület jellemzően szántó művelésű terület – intenzív gazdálkodással (Má-I)

51.§ (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy lehet engedélyezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza. A beruházáshoz szükséges védőterületet saját területen (telken) belül kell biztosítani, és az ártalom kiküszöböléséről az ártalomkeltőnek kell gondoskodnia.

(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben az épületek építészeti kialakítása során az épületek anyaghasználatában és tömegformálásában a tájba illesztés szempontjainak és az illeszkedés szabályainak érvényesülnie kell

(4) A „Má-I” övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet 8. táblázata tartalmazza.

(5) Tanya épület, lakóház és farmgazdaság létesítése 6000 m2 építési telek kialakításával és legalább 3,0 ha nagyságot elérő terület megművelése.

  1. Az övezetben elhelyezhetőek a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint lakóépület a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére.

52.§ (1) Terepszint alatti létesítmények a talajvízviszonyok figyelembevételével elhelyezhetők.

(2) Állattartó telepek létesítése csak 3,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével megengedett. Állattartó telep birtokközpontként önállóan is létesíthető.

(3) Az övezetben új lakás, lakóépület csak akkor építhető, ha rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja.

(4) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke részleges. Energia, vízellátás és szennyvízelvezetés korszerű alternatív műszaki megoldású is lehet. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.

39. Általános mezőgazdasági terület jellemzően szántó művelésű terület - extenzív gazdálkodással (Má-E)

53.§ (1) Az övezet telkein lakóépület nem építhető, csak a gyepgazdálkodáshoz vagy állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzéséhez szükséges építmények helyezhetőek el.

(2) Az építményeket szabadon állóan kell elhelyezni, a telekhatártól mért minimális távolság 10,0 m.

(3) Az „Má-E” övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet 8. táblázata tartalmazza.

(4) Állattartó telepek létesítése csak 5,0 ha terület fölött, külön szakhatósági engedélyek beszerzésével megengedett. Állattartó telep birtokközpontként önállóan is kialakítható, de az 5,0 ha minimális telekterületnek ekkor is meg kell lennie.

(5) Az övezetben a közművesítettség mértéke részleges. Energia, vízellátás és szennyvízelvezetés korszerű alternatív műszaki megoldású is lehet. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni.

40. Korlátozott használatú mezőgazdasági területek övezete

Má-Ix (szántó) és Má-Ex (rét, legelő) övezetek

54.§ (1) A korlátozás okai

  1. árvízveszély,

  2. belvízveszély,

  3. ökológiai hálózat (ökológiai folyosó)

  4. régészeti, ex lege védett területek és védő övezeteik

lehetnek.

(2) Az övezetben épület nem, építmény, műtárgy külön jogszabályi keretek között helyezhető el.

(3) Árvízveszélyes területen

  1. csak olyan módon történhet a területek hasznosítása – építmények műtárgyak elhelyezése -ami visszatartó hatásával az árvizek szabad levonulását nem akadályozza.

  1. a vízügyi épületek, építmények padlószintjét (szerkezeti alsó élét) a MÁSZ + 1 m fölé kell kiemelni, az építményeket lábakon álló kivitelűre kell megtervezni, és a lábakat a jeges árvíz torlónyomására kidőlés ellen méretezni kell.

(4) Ökológiai hálózat övezetben lévő mezőgazdasági területeken nem helyezhető el újonnan

  1. nagyfeszültségű távvezeték,

  2. szélkerék, szélpark,

  3. mikrohullámú átjátszó tornya.

(5) Vízfolyások partja mellett legalább 50 méter széles sávban a mezőgazdasági területek csak extenzíven (vegyszermentesen) művelhetők, gazdasági épületek sem helyezhetők el.

(6) Régészeti területeken és ex lege védett területeken és védőövezetükön belül új épület, építmény csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával helyezhető el.

41. Kertes mezőgazdasági területek övezete (Mk)

55.§ (1) Az övezetben 720 m2 telekterületig lyukpince és fólia sátor kivételével építmény nem helyezhető el.

(2) Azövezetben 1500 m2- telekterületig csak gazdasági épület helyezhető el 3 %-os beépítettséggel, maximum 3,5 m beépítési magassággal.

(3) Az „Mk” övezetre vonatkozó értékeket az 1. melléklet 9. táblázatatartalmazza.

(4) Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m2 telekterület, a megengedett 3%-os –os beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 3,5 m lehet, és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása, vagy bérleményként való használata.

42.Vízgazdálkodási területek övezete (V)

56.§ (1) Vízgazdálkodási területe övezetében csak a vízgazdálkodással és az árvédelemmel kapcsolatos építmények és létesítmények helyezhetők el.

(2) A település közigazgatási területén az alábbi vízgazdálkodási terület övezetei találhatók

  1. V-1 övezetbe tartoznak a folyók, patakok, csatornák, árkok,

  2. V-2 övezetbe tartoznak a horgásztavak,

  3. V-3 övezetbe tartoznak a vízművek,

  4. V-4 övezetbe tartoznak az árvédelmi töltések.

(3) V-1 övezetben a védőövezeten belül Ideiglenes építményt, kerítést sem lehet elhelyezni a meder megköze­lítésének biztosítására és az elvégzendő vízgazdálkodási -árvízvédelmi és karbantartási- szakfelada­tok ellátására miatt.

(4) A V-2 övezetként szabályozott területén elhelyezhetők a vízi sport és sporthorgászat szolgáló közösségi építmények vízjogi engedély alapján.

(5) A V-3 és V-4 övezetben vízjogi engedély alapján helyezhetők el műtárgyak és építmények.

43. Természetközeli területek övezete (Tk)

57.§ Az övezetben épület nem helyezhető el.

44. Helyi értékvédelmi területek előírásai

58.§ (1) A helyi településszerkezeti védettségű területen védendő

  1. a szabályozási vonal (utcahálózat),

  2. a beépítés módja,

  3. a telekszerkezet jellege.

(2) A védendő látványok és a látványban megjelenő új építmény esztétikai minőségének biztosítása érdekében látványterv készítendő.

(3) A helyi értékvédelmi területeken megőrzendő az utcák és közök rendszere, nem nyithatók új utcák és közök.

(4) A helyi régészeti jelentőségű területek védelme érdekében az építést megelőzően kötelező a feltárás.

(5) Az építés alatt megfigyelést kell végezni leletmentés, esetleges építési módosítás céljából.

245. Tájvédelmi előírások

58/A. A zöldfelület a tájra jellemző legyen, lehetőleg honos fajokból. Allergén, invázív növényfajok telepítése tilos.

V. Fejezet

346. A térségi szabályozás elemei BAZ Megye Területrendezési Terve alapján

59.§ (1) A település igazgatási területének térségi övezetei

  1. ökológiai hálózat: ökológiai folyosó, pufferzóna övezetei,

  2. kiváló termőhelyi adottságú erdőterület,

  3. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete

  4. rendszeresen belvízjárta terület terület övezete

(2) Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások

a) Ökológiai folyosó és pufferzóna övezete, ezekre BAZ Megye Területrendezési Tervének előírásai vonatkoznak.

b) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.

  1. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezetében

ca) Az övezet területén különös figyelmet kell fordítani a szennyvíz-elvezetés, -tisztítás és elhelyezés mielőbbi megoldására, a teljes szennyvízcsatorna - hálózat kiépítését meg kell valósítani.

cb) A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek gyűjtése és hasznosítása, a települések burkolt felületeire hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése, használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosításának elősegítése.

2 Kiegészítette a 11/2016.(VII.12.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2016.09.02-tól.

3 Számozásátmódosította a 11/2016.(VII.12.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2016.09.02-tól.

  1. Rendszeresen belvízjárta terület által érintett övezetben gondoskodni kell a vizek elvezetéséről, a vízlevezető árkok, csatornák rendszeres karbantartásáról.

VI.Fejezet

Záró rendelkezések

60.§ (1) Ez a rendelet 2013. október 01-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Sajószöged Önkormányzat Képviselő-testületének a Helyi Építési

Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 21/2004. (XII.22.) KT. rendelete.

 

----------------------------------------

------------------------------------------------

dr. Boros István

dr. Gulyás Mihály

címzetes főjegyző polgármester

Kihirdetési záradék:

Kihirdetve 2013. augusztus 30-án.

 

Sajószöged, 2013. augusztus 30.

dr. Boros István címzetes főjegyző

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1. MELLÉKLET a 10/2013.(VIII.30.) önkormányzati rendelethez

 

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI

 

1. TÁBLÁZAT

 

Az építési telek

 

Övezeti jele

Beépítésének módja

A kialakítható legkisebb

telekterület mérete

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény

magasság

A zöldfelület legkisebb mértéke

     

m2

%

m

%

1.

Lke-1

O

400

30

4,5

20

2.

Lke-2

O

600

30

4,5

20

3.

Lke-3

O

800

30

4,5

20

 

 

2. TÁBLÁZAT

 

Az építési telek

 

Övezeti jele

Beépítésének módja

A kialakítható legkisebb

telekterület mérete

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb

építmény

magasság

A zöldfelület legkisebb mértéke

     

m2

%

m

%

1.

Lf-1

O

700

30

4,5

40

2.

Lf-2

O

1200

30

4,5

40

-A legnagyobb homlokzatmagasság 5,5 m

 

 

3. TÁBLÁZAT

 

Az építési telek

 

Övezeti jele

Beépítésének módja

A kialakítható legkisebb

telekterület mérete

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény

magasság

A zöldfelület legkisebb mértéke

     

m2

%

m

%

1.

Vt-1

O

400

30

4,5

10

2.

Vt-2

SZ

K

30

7,5

10

3.

Vt-3

O

600

30

4,5

10

4.

Vt-4

O

1000

30

4,5

10

5.

Vt-5

SZ

1000

30

4,5

10

 

 

 

 

 

 

4.TÁBLÁZAT

 

Az építési telek

 

Övezeti jele

Beépítésének módja

A kialakítható legkisebb

telekterület mérete

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény

magasság

A zöldfelület legkisebb mértéke

     

m2

%

m

%

1.

Gksz

SZ

2000

40

9,0 (T)*

20

*(T) Technológia függvényében eltérő érték is lehet

 

5.TÁBLÁZAT

 

Az építési telek

 

Övezeti jele

Beépítésének módja

A kialakítható legkisebb

telekterület mérete

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény

magasság

A zöldfelület legkisebb mértéke

     

m2

%

m

%

1.

Gip

SZ

2000

40

9,0 (T)*

25

*(T) Technológia függvényében eltérő érték is lehet

 

 

6.TÁBLÁZAT

 

Az építési telek

 

Övezeti jele

Beépítésének módja

A kialakítható legkisebb

telekterület mérete

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény

magasság

A zöldfelület legkisebb mértéke

     

m2

%

m

%

1.

Üh

O

200

15

4,5

60

*(T) Technológia függvényében eltérő érték is lehet

 

 

7. TÁBLÁZAT

 

Az építési telek

 

Az építési övezet funkcionális besorolása

 

Övezeti jele

Beépítésé-nek módja

A kialakítható legkisebb

telekterület mérete

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény magasság

A zöldfelület legkisebb mértéke

     

m2

%

m

%

1.

Kmg

SZ

1000

40

6,0 (T)

40

2.

Ke

SZ

1000

40

7,5 (T)

40

3.

Kt

SZ

1000

10

7,5

40

4.

Ksp

SZ

K

10

7,5

40

 

8.TÁBLÁZAT

 

A telkek

 

Övezeti jele

Beépítésének módja

A kialakítható legkisebb telekterület méret

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény magasság

 

 

 

m2

%

m

1.

Má-I

SZ

6000+ 3 ha

3

(4,5)

csak lakóépületre vonatkozik

gazdasági építmény magassága technológiafüggő

           

2.

Má-E

SZ

6000+ 5 ha

3

(4,5)

csak lakóépületre vonatkozik

gazdasági építmény magassága technológiafüggő

           

 

9.TÁBLÁZAT

 

Az építési telkek

 

Övezeti jele

Beépítésének módja

Legkisebb terület

Legnagyobb beépítettsége

A megengedett legnagyobb építmény magasság

 

 

 

m2

%

m

1.

Mk

SZ

3000

3

3,5

2. MELLÉKLET

Építészeti értékvédelem:

Helyi védelem alá helyezett épületek:

- I. Világháborús Emlékmű, Sajószöged, Ady u.

Önkormányzati rendelet (4/2002.(1.31.) KT.)

3. MELLÉKLET

 

*SZABÁLYOZÁSI TERV A BELTERÜLETRE SZM-1/2013-07 M=1:2000

 

SZABÁLYOZÁSI TERV A KÜLTERÜLETRE SZM-2/2013-07 M=1:10000

1. FÜGGELÉK

Régészeti lelőhelyek jegyzéke:

 

azonosító

település

lelőhelyszám

azonosítatlan

név

védelem

HRSZ

16293

Sajószöged

2

 

Napközi Otthon mögött

nyilvántartott

107, 55, 172, 56/1, 60, 59, 165, 164, 168/2, 169, 57/2, 57/1, 045/6, 51, 54/3, 50

16350

Sajószöged

3

 

Vasúti-őrház

nyilvántartott

0111/3, 0107/6, 0110, 0111/4, 0111/5, 0111/7, 0111/6, 0111/8, 0112/5, 0107/2, 0107/3, 0107/4, 03/2, 0107/7, 0107/8, 0107/9, 0107/1, 0107/5, 0112/7

45735

Sajószöged

4

 

Geodéziai torony

nyilvántartott

954, 1350, 1349, 1354, 1401, 1351/1, 1351/2, 1352, 1348, 1347, 1346/1, 1345/2, 1346/2, 1356, 1358/2, 1357, 1359, 1400/1, 1358/1, 1399, 1400/2, 1398, 1378/1, 1378/2, 1377, 1379/2, 1379/1, 1343, 1345/1, 1344, 1397, 1396/1, 1395, 1384, 1383, 1382/2, 1382/1,

45745

Sajószöged

5

 

2.Geodéziai torony

nyilvántartott

011/4, 011/5, 010, 1408, 1409, 1407/1, 1407/2, 1406/3, 1406/2, 1442, 1406/1, 1443/1, 1402/2, 1405/1, 1405/2, 1403, 014/3, 1443/2, 1444/1, 1444/2, 1402/4, 1404/1, 1404/2, 1402/3

63120

Sajószöged

6

 

Aranyos-halom

nyilvántartott

028/2, 028/1, 0101/1, 0101/2, 0101/3

76211

Sajószöged

7

 

Szakáldi határ

nyilvántartott

0126, 0128/1, 0128/6

* Módosította a 11/2016.(VII.12.) önkormányzati rendelet-SZM-11/2016-05 tervlappal.

2. FÜGGELÉK

Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

1.

100

100

200

500

200

500

500

500

1000x

1000x

500

500

200

2.

100

-

-

100

200

100

300

500

50

1000x

1000x

100

100

100

3.

100

-

-

200

100

100

200

200

100

1000x

1000x

100

100

100

4.

200

100

200

-

50

100

100

100

200

1000x

1000x

200

100

100

5.

500

200

100

50

-

100

50

100

50

1000x

1000x

200

100

100

6.

200

100

100

100

100

-

50

50

100

1000x

1000x

50

50

50

7.

500

100

200

100

50

50

-

-

50

1000x

1000x

50

50

100

8.

500

500

200

100

100

50

-

-

100

1000x

1000x

50

50

100

9.

500

50

100

200

50

100

50

100

-

1000x

1000x

100

100

200

10.

1000

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

-

-

50

500

100

11.

1000

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

-

-

50

500

500

12.

500

100

100

200

200

50

50

50

100

50

50

-

-

300

13.

500

100

100

100

100

50

50

50

100

500

500

-

-

200

14.

200

100

100

100

100

50

100

100

200

100

500

300

200

-

x Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb

500 méterre csökkenthető

Jelmagyarázat:

1.Kóház, szanatórium 8.Járműtelep és javítóműhely

2.Lakó és szállás épület 9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó

3.Üdülő 10.Fertőzésveszélyes kockázatot jelentő létesítmény

4.Oktatási és nevelési létesítmény 11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény

5.Sportlétesítmények 12.Elsőrendű főközlekedési út

6.Menőállomás, tűzoltóság 13.Üzemanyag töltő állomás

 

3. FÜGGELÉK

Ex lege védett területek:

Aranyos- halom (Aranyásó halom)- középponti EOV koordináták 288190,794870

Béla-halom - középponti EOV koordináták 287585,796500

Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke

A következő fajok telepítése tájvédelmi szempontból nem javasolt:

4. FÜGGELÉK

Fontosabb vonatkozó jogszabályok

-1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről

-2003. évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Tervről (OTrT)

-BAZ Megye Területrendezési Terve

-1988.évi I. tv a közúti közlekedésről

-1995. évi CLXXXIII. tv. a vasútról

-1994.évi LV. tv a termőföldről

-1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról

-1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól

-1996. évi LIII. tv. a természet védelméről

-2001.évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről

-2007. évi LXXXVI. tv. a villamos energiáról

-2008. évi XLII. tv. a földgázellátásról

-2003. évi C. tv. az elekronikus hírközlésről

-2009. évi XXXVII. tv. az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

-190/2009.(IX.15.) kormányrendelet a főépítészi tevékenységről

-253/1997. (XII.20.) kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)

-252/2006.(XII. 20.) kormányrendelet a településrendezési és az építészeti- műszaki tervtanácsokról

-76/2009.(IV.8.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról

-104/2006. (IV.28) kormányrendelet a településtervezési és az építészeti- műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól

-2/2005 (I.11.) kormányrendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról

-9 /2007. (IV.3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásérték számításáról

-4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról

-66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól.

-37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti- műszaki dokumentációk tartalmáról.